Indiában előfordul, hogy idős emberek arra vágynak: bárcsak eljönne már a vég, és ezért gyakorlatilag éheznek. Aztán nem történik semmi. Egy indiai származású maratoni futó, Fauja Singh viszont éppen azért kerüli a jóllakást, mert minél tovább szeretne élni. Hasonló elvet követett a 105 évet megért japán orvos, Shigeaki Hinohara is. Mindketten 1911-ben születtek, amikor a várható élettartam még Japánban sem volt több 4-5 évtizednél; Indiában pedig még ennek is csak a felére lehetett számítani. Végül aztán egyikük lépcsőkön ugrálva, másikuk futva érkezett be a 21. századba. Amelyben a kifutók egyik legújabb sztárja a kínai Wang Deshun, a maga 80 évével…

Azt vallják: bármikor el lehet kezdeni, de soha nem szabad abbahagyni. A japán orvosi gyakorlatot alapjaiban megújító Shigeaki Hinohara mindig is ügyelt állóképességére, de 100 fölött vált igazi életmód-ikonná. Aki videón látta kettesével szaladni a lépcsőkön, majd több órán át állva előadni népes közönsége előtt, sosem felejti el.

Shigeaki Hinohara 105 évesen

Ahogy Fauja Singh-et, a „Turbános Tornádót” sem, amint futja a maratoni távot. Hogy Fauja genetikája kedvez a hosszú életnek, az biztos. A futáshoz azonban nem örökölt különösebben jó géneket, sőt olyan vékony és gyenge lábai voltak, hogy 5 éves koráig járni sem tudott. Végül abban a korban kezdett el futni, amikorra legtöbb atlétikus kortársa már rég abbahagyta: 89 évesen! Eredeti célja nem a maratoni táv volt, amelyről egyébként sem tudta, milyen hosszú (sokáig azt hitte, hogy 26 kilométer, nem pedig 26 mérföld, vagyis 42 kilométer); csupán elviselhetővé próbálta tenni a felesége és második fia elvesztése miatti fájdalmát. Azután úgy belelendült, hogy 92 évesen lefutotta a 42 kilométert, 100 éves korában pedig egy sor rekordot is felállított. Néhány év után visszavett a távból, aztán a tempóból, de a gyalogláshoz és mások edzéséhez 105 fölött is ragaszkodik.

Fauja Singh (Turbános Tornádó)

Fauja Singhhel szemben a kínai Wang Deshun mindig is tudatosan törekedett arra, hogy egyszer az egész világ megismerje. De az erre való felkészülés nála rendkívül hosszúra nyúlt. 40-es éveiben tanult meg angolul. 50 évesen kezdte el a testépítő edzéseket, de mire igazán belejött, már túl volt a 70-en. Majd újabb évek teltek el, mire fellépett a kifutóra, de itt aztán elvitte az egész show-t. Egyszeriben mindenki a modell „nagypapára” volt kíváncsi. Amúgy Kínában már az 50-eseknek kijár a nagypapa, illetve nagymama megnevezés. Deshun ugyan elfogadja ezt, de annál nagyobb a meglepetés, amikor az emberek megpillantják a kifutón könnyed mozgásával és meztelen felsőtestével. Különösen kockás hasa és sima bőre kelt általános csodálatot. No meg az életkorhoz való hozzáállása. Deshun ma is úgy érzi: rejlenek még benne lehetőségek. Szerinte az, aki képes teljesen új dolgokba belefogni, csak naptári értelemben tekinthető öregnek, valójában fiatal.

Wang Deshun

Singh és Deshun azonban nemcsak, hogy valami újba kezdtek bele, hanem kifejezetten olyasmibe, amit a fiatal korhoz szokás kötni, mint a hosszútávfutás vagy a modell-karrier. Újrakezdeni az tud, aki lát maga előtt jövőt, méghozzá nem is rövidet. Ehhez ki kell kapcsolni az olyan gondolatokat, mint hogy mennyi lehet hátra és miféle bajok leselkedhetnek ránk.

Nem idősek, hanem időtállóak

Shigeaki Hinohara, naptára tanúsága szerint, még 100 fölött is 5 évre előre tervezett találkozókat és programokat. Nem mintha halhatatlannak hitte volna magát. Hisz ő maga hirdette: nem érdemes halmoznunk az anyagiakat, mert sosem tudjuk, mikor kell elmennünk, és „odaátra” nem vihetünk semmit. A hosszú távra tervezgetés nála az élet-meghosszabbító stratégiák egyike volt. Minél idősebbek vagyunk, annál inkább át kell programoznunk az agyunkat. Mikor már minden és mindenki azt sugallja, kész csoda, hogy élünk, akkor kell csak igazán elhitetnünk magunkkal, hogy ez teljesen természetes. Sokan puszta engedelmességből öregszenek meg túl hamar. Végrehajtják, amit elvárnak tőlük – mindig is így tettek, csak hogy ne lógjanak ki a sorból.

Vajon létezik-e „időtálló” személyiség? A tudomány szerint igen. E személyiség egyik fő vonása a nyitottság. A szuperfitt idősek gyermekien örülnek a világ újdonságainak és fiatalosan trendiek. Interjúkészítők csodálattal beszélnek Fauja Singh lelkesedéséről, és olykor bevallják: végül úgy érezték, ők az öregebbek a futónál. Hinohara kiválóan értett a gyerekek nyelvén: 88 évesen számukra írt musicalt, majd fel is lépett benne, és táncolt a gyerekekkel. Wang Deshun pedig nemcsak divatos, hanem ő maga hozta el a divatot Kína egy északkeleti városába, Changchunba. Majd új művészeti ágat hozott létre: az élőszobor performanszot. A testépítést azért kezdte el, hogy tökéletesen mutasson, amikor a színpadon interakcióba lép Rodin és Camille Claudel szobraival.

Ha tippelnünk kéne, melyik személyiségvonás az, amely még a nyitottságnál is jellemzőbb a hosszú életűekre, mit mondanánk? Talán az optimizmust, hiszen ennek a legjobb a sajtója. Jóval kevesebb szó esik a megbízhatóságról, holott kutatások szerint ez a legfőbb olyan személyiség-tényező, amely javítja az életkilátásokat. Ez első látásra furcsának tűnhet. Mi köze a hosszú élethez annak, hogy valaki betartja ígéreteit, vagy szinte sosem hiányzik a munkahelyéről? Bizonyára az, hogy a megbízható emberek általában mértékletesek. Lehetnek nekik is szenvedélyeik, mint például Wang Deshunnak, aki fiatalon nem vetette meg az alkoholt. De ma már egészsége érdekében visszafogja magát. Megbízhatóságát mutatja a kemény edzésprogram melletti kitartása is: naponta leúszik fél mérföldet (0,8 kilométer), délután 3-tól 6-ig pedig testépítő edzést folytat.

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy végigtáncolja, szaladja vagy lépcsőzi idős éveit. De egy kiterjedt svéd vizsgálat szerint már az is sokat számít, ha az idős ember feláll a karosszékből. Nemcsak a sportolás csökkenti a szívroham és az agyi érkatasztrófa kockázatát, hanem mondjuk a rendszeres házimunka, a gyalog történő bevásárlás és a kertészkedés is. Utóbbi tarthatja fitten a 98 éves Bálint Gazdát, de ezzel kapcsolódik ki a matematika professzor és író, a 90 éves Obádovics Gyula is.

Bálint gazda

A lényeg tehát mondják a kutatók, hogy legyünk tevékenyek, minimalizáljuk az ülést, és hogy ülés idején se feledkezzünk meg teljesen a testünkről. Legalább óránként nyújtózzunk egyet, tornáztassuk szemünket, egyenesítsük ki hátunkat, lazítsuk el nyakunkat és vállainkat stb.

Obádovics Gyula matematikus, író

„Ha mindig jóllaknék, már nem élnék” –

vallja Fauja Singh. A mértékletesség már-már aszkézisbe fordult Hinoharánál is, aki állva fogyasztotta el „reggelijét”: egy pohár kávét, egy pohár tejet és egy narancslét, amelybe olívaolajat cseppentett. Ezzel a nem túl sok üzemanyaggal vágott neki munkájának: még 105 évesen is fogadott betegeket, és tartott előadásokat. A hosszú élet egyik titka szerinte a tevékenységeinkbe való belefeledkezés. Neki ez sokszor annyira sikerült, hogy kihagyta az ebédet, amely egyébként sem volt több néhány keksznél és egy pohár tejnél. Valódi étkezésre csak este kerített sort, halat evett egy kis rizzsel, párolt zöldségekkel, és kéthetente 100 gramm húst.

Egy volt szakácsának tanúsága szerint a fentihez hasonló, mértékletes, protein-zöldség alapú étkezést folytat II. Erzsébet királynő is, akinél azért a gyümölcsök és az alkoholos italok is beleférnek. A burgonyát és a kenyeret kerüli, kedvenc csokis keksztortájából viszont megenged magának egy-egy szeletet. A 101 évet megélt anyakirálynőtől örökölt genetika és a visszafogott étkezés megteszi a hatását: a királynő még 91 évesen is képes megülni a lovat. Ez volna hát a titok: hal, hús, zöldségek, és egy kis nasi?

II. Erzsébet királynő 

Csakhogy máris ott az ellenpélda: Fauja Singh, mint az indiaiak többsége, vegetáriánus. Diétájának alapja a csapáti (lepény), a dahl (indiai lencse), gobi (burgonyás-karfiolos egytálétel), zöldségek, tea gyömbérrel, barna kenyér, gyümölcs és joghurt. Hinohara és Singh étrendje igen távol áll egymástól, mégis találunk bennük egy közös alapelvet: szűkös étkezés, amely mégis bőséges forrása a létfontosságú fehérjéknek, zsíroknak, vitaminoknak és ásványi anyagoknak.

Nemcsak ők, hanem a tudományos vizsgálatok is arra utalnak: magunk is követhetjük egyéni ízlésünket az étkezés terén, ha amúgy mértékletesek vagyunk. Egyes kutatások szerint a divatos low carbo típusú diéták csökkentik a cukorbaj, a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását; más eredmények alapján viszont a vegetáriánus étrendek is ugyanezt teszik. Természetesen akkor, ha a szokásos, sok szendvicsen, pizzán és édességen alapuló táplálkozással hasonlítják össze őket. Éppígy kedvező hatású az ún. váltakozó böjt, melyben túlsúly esetén minden másnap, normál súlynál hetente egy-két napon át igen keveset, kb. 600 kalóriát eszünk.

Létezik továbbá néhány olyan apró étrendi változtatás, amely önmagában is élet-meghosszabbítónak bizonyul. Meglepő módon már napi 3-5 szem dió, vagy ennek megfelelő mennyiségű mogyoró, pisztácia stb. egészségesebbé teszi az embert. Újabban pedig kiderült, hogy a csípős ételek, például chili fogyasztása magasabb élettartammal jár együtt.

E kivételes matuzsálemek gondolatai azonban legkevésbé sem forognak a diétájuk vagy általában saját személyük körül. Életfilozófiájuk központi eleme, hogy energiájukból és tudásukból minél többet juttassanak másoknak is. Ahogy Fauja Singh fogalmaz: „a legnagyobb jutalmat és áldást azok érik el, akik más embereket boldoggá tesznek”.

Jakabffy Zsófia

személyi edző, életmód tanácsadó