Fiatalít, okosít, a munkával és az edzéssel is összeegyeztethető a váltakozó böjt. Így az ételmegvonás áldásos hatásait azok is élvezhetik, akiknek nincs módjuk hosszú elvonulásokra, vagy akik nem bírják a huzamos koplalást.

Böjt szempontjából két fő típust ismerünk. Az egyik típus, amelybe a nagy többség tartozik: akikben fel sem merül, hogy egy-egy étkezést akár ki is hagyhatnának. Sokuk számára a böjt a homeopátiával, vércsoportdiétával és egyéb, tudományosan nem alátámasztott módszerekkel kerül egy kalap alá. A böjtnek ez a rossz hírneve talán a másik típusnak köszönhető. E típus fanatikusan hisz abban, hogy teste tele van mérgekkel, melyektől csak a hosszadalmas lékúrák szabadíthatják meg, olykor szaunázással, a májra helyezett meleg vizes palackokkal és meditálással kísérve.

Amikor aztán a médiában elterjedt az a vélemény, hogy a méregtelenítés valójában felesleges, testünk akkor is elvégzi, ha normálisan étkezünk, a böjtölés még inkább néhány elvakult ember rituáléjának kezdett tűnni. A böjtszkeptikus tudósok és dietetikusok azonban rendre figyelmen kívül hagytak egy sor kutatást, amelyek a táplálékmegvonás hasznosságát igazolták. Sőt olyan eredményeket hoztak, amelyek alapján mindnyájunknak meg kellene fontolnunk a böjt bevetését.

Mert miközben a méregtelenítés-vita még nem jutott nyugvópontra, a böjt számos más, meglepő hatására derült fény.

Mi történik a testünkben, amikor megvonjuk tőle a táplálékot? A legújabb kutatások szerint a böjt kedvező hatást gyakorol a szív- és érrendszerre, az immunrendszerre, az agyműködésre és a koleszterin értékekre. A három napnál tovább tartó koplalás ugyanakkor veszélyekkel is járhat. Ezek kiküszöbölésére alakították ki a váltakozó böjt módszereit, amelyek hosszú távon is fenntarthatók, és olyan sokfélék, hogy mindenki megtalálhatja köztük a számára testhezállót.

A kutatók tesztjén jól teljesített a váltakozó böjt legegyszerűbb módja, amelyben az alanyok egyik nap koplaltak, másik nap a szokásos étkezésüket folytathatták. Krista Varady (Illionis Egyetem, Chicago) vizsgálataiban, annak ellenére, hogy a köztes napokon nem voltak étrendi megszorítások, az alanyok testtömege kedvezően alakult. Emellett csökkent a vérnyomásuk és a javultak a koleszterin értékeik is.

A legtöbben azonban még egy-egy napig sem bírják túl jól a teljes koplalást. Ezért egy újabb kutatásban a koplaló napok helyett 600 kalóriás napok szerepeltek. Ez a könnyített módszer éppúgy hatásosnak bizonyult, mint az első.

A böjt nem méregtelenít – érvelnek az ellenzők. Sőt, néhány nap után még mérgező anyagok is keletkezhetnek, feleslegesen terhelve például a veséket. Ezt a problémát kiküszöböli a váltakozó böjt. Amely, ha nem is méregtelenít úgy, ahogy az áltudományos propaganda hirdeti, sokkal többet tesz annál: a szervezetet önjavító üzemmódba állítja át.

Böjt és Alzheimer

Dr. Gulyás Balázs magyar származású agykutató professzor Szingapúrban vendégkutató. Csoportjával azzal a kérdéssel is foglalkoznak, hogy ebben a hirtelen meggazdagodott ázsiai országban miért nőtt meg nem várt módon az Alzheimer-kóros megbetegedések száma. E növekedés ugyanis sokkal nagyobb mértékű, mint azt az életkor kitolódásával magyarázni lehetne.

Dr. Gulyás Balázs

A kutatók sorra vették, mi minden változott az utóbbi időben. Az egyik ilyen tényező az étrend: a korábban napi egy tál rizsen, minimális koszton tengődő szingapúri népesség áttért a jóléti társadalmak kalória-, zsír- és szénhidrát-gazdag táplálkozására. Talán a bőséges evés árt az idősödő agynak? A tudós szerint a sok evés teljesen leblokkolja a sejtek öntisztulási mechanizmusát, az ún. autofágiát, ezzel számos betegséghez hozzájárulhat, köztük az elbutuláshoz is. (Ezzel messze nem állítjuk, hogy a kényszerű éhezés, tápanyaghiány volna az egészséges). 

A rejtélyes növekedési faktorok és az öregedés

A kalóriamegvonás nemcsak az agyat tartja fiatalon. Az egész testet is. Mindenki választhat a maga ízlése és akaratereje szerint: a váltakozó böjt éppúgy hatásos, mint az, ha állandóan kicsit csökkentett kalórián élünk. A minden másnapi kalóriacsökkentés helyett pedig beválhat az ún. 5:2-es módszer is: 5 napi normális táplálkozás után 2 nap megszorítás, például hétvégén.

Miközben a különféle, fiatalítóként reklámozott hormon- és egyéb kezelésekről sorra derül ki, hogy hatástalanok vagy egyenesen ártalmasak, a böjtről ma már kijelenthető, hogy a fiatalság meghosszabbításának bizonyított módja. Egyetlen vetélytársa csupán a testmozgás, amellyel azonban összeegyeztethető – még testépítők között is vannak, akik gyakorolják a váltakozó böjtöt.

De mi a titka a böjt fiatalító hatásának? Erre egy ritka mutáció világít rá, az ún. Laron-szindróma. A világon néhány száz ember él csak, akikben igen alacsony az IGF-1, azaz inzulinszerű növekedési faktorok szintje. Ezek az emberek kicsik maradnak ugyan, de cserébe öregkorukban elkerülik őket az olyan, korral gyakoribbá váló betegségek, mint a cukorbaj és a rák.

Mára pedig az is kiderült, hogy a böjt többek között csökkenti az IGF-1 jelenlétét a szervezetben. Valter Longo gerontológus professzor (Dél-Kaliforniai Egyetem) szerint, amikor nem jutunk táplálékhoz és csökken az IGF-1 szintje, számos javító gén kapcsolódik be. Szervezetünk ezáltal „növekedési üzemmódról” „javító üzemmódra” áll át.

Az IGF-1 volna tehát a rendszeres böjt és az egészség megőrzése közti rejtélyes láncszem? Az egyik bizonyosan. A másik pedig váratlan módon: a stressz! Tudósok számára ismert az összefüggés a stressztűrő képesség és az élettartam között.  A tartós stressz aláássa a szervezet immunvédekezését, amivel ajtót nyit a kórokozóknak. A váltakozó böjt egyes kutatók szerint abban segít, hogy jobban tűrjük a stresszt, így az ne károsítsa immunrendszerünket. De ez még nem minden.

Valter Longo eredményei szerint a böjt közvetlenül is megújítja az immunrendszer sejtjeit! A megvonás idején a test megszabadul a károsodott vagy elöregedett, már nem hatékony immunsejtektől, majd újakat hoz létre. A kutató szerint lehetséges, hogy ez a folyamat nemcsak az immunrendszerben megy végbe, hanem a test különböző szerveiben is.

Böjt vagy egészséges táplálkozás?

Krista Varady váltakozó böjt vizsgálatában a szív- és érrendszeri mutatók javulása anélkül következett be, hogy az étrendre külön odafigyeltek volna. Nem kell többé kerülnünk a szívre veszélyes transz-zsírokat, amelyek például a gyorséttermi ételekben, chipsekben, margarinokban találhatók? Nem kell aggódnunk az ételekben, italokban lévő rejtett cukor miatt? Lehetséges, hogy mindennek káros hatását a böjt némileg ellensúlyozni tudja. Teljesen biztosan nem.

Egy másik szempontból viszont a böjtök bevezetésével még jobban oda kell figyelnünk arra, mit eszünk. A testünk működéséhez szükséges tápanyagokban nem szenvedhetünk hiányt. Ha nem is tudjuk pontosan, milyen vitamin vagy ásványi anyag melyik ételben fordul elő, érdemes követnünk néhány alapelvet. Ügyeljünk arra, hogy egy héten belül mindenfajta színű zöldség és gyümölcs kerüljön sorra. Emellett naponta fogyasszunk egy-két tojást és olajos magvakat, például diót, kesudiót, tökmagot vagy mákot.

A tavaszi váltakozó böjt megújulást hozhat, kilókat is vihet – és közben még a torkos csütörtököt is jó lelkiismerettel megülhetjük.

Jakabffy Zsófia

IFAA Személyi Edző