Mi köze a 10 lépéses koreai bőrápolási rutinnak Koreához? Elsodorja-e a mai minimalista trend a bonyolult szépségrituálékat? Léteznek-e bizonyítékokon alapuló módszerek a bőr állapotának javítására, vagy tudás helyett be kell érnünk a hittel és egyéni tapasztalatokkal?

A mai embert folytonosan kettős üzenet bombázza. Az egyik, hogy fogadja el önmagát úgy, ahogy van. A másik, hogy a gyönyörű alak, haj és bőr immár számára is elérhető. Legyen szó a sima, átlátszónak tűnő „üvegbőrről” vagy „jello skinről” (zselatinbőr), bárki szert tehet rá, ha követi a megfelelő rutinokat. A lényeget tekintve nincs ebben semmi új. Minden kornak megvoltak a „skinfluencerei”, csak nem így hívták őket. Napjaink egyre tudatosabb vásárlóinak van-e még igénye a csodát ígérő szépségpraktikákra és mítoszokra? Nagyon is.

Egzotikus és elbűvölő – a K-beauty világa

A bőrápolás kiskönyve Charlotte Cho-tól, a koreai kozmetikumokat forgalmazó Soko Glam vállalat alapítójától 2015-ben jelent meg Amerikában.

Ettől kezdve a koreai szépségápolás, azaz K-beauty világszerte forradalmasította a szemléletet. A trend nem kevesebbet sugall, mint ami Cho másik, nálunk tavaly megjelent könyvének címében áll: A koreai nők sosem ráncosak.

Charlotte Cho

A nyugati média figyelmét azonban leginkább a 10 lépéses arcápolási rutin ragadta meg. Hamar elterjedt, hogy a koreai nők megszállottan ragaszkodnak ehhez. Azonban a téma szakértője, a Dél-Koreában élő Odile Monod – akinek The Monodist projektje a K-beauty komplex világában segít eligazodni – azt állítja, hogy a 10 lépéses rutin egyáltalán nem tartozik hozzá a koreai valósághoz. Monod tanulmányokra hivatkozik, amelyekből kiderül, hogy a hype kezdetén a koreai nők rutinja átlagosan 5-6 lépésből állt. A kőbe vésettnek hitt „kettős tisztítás” sem volt általános gyakorlat, a többség megelégedett egyetlen habzó lemosóval. S mi a helyzet ma? A lépések száma nemhogy nőtt volna, hanem átlagban 2-4-re csökkent, például mert így könnyebb elkerülni az irritációt.

Mégis tartja magát a 10 lépés legendája. A hívek számára ez az arcápolás legfelsőbb oktávját jelenti. Odile Monod azonban kioktat minket politikai korrektségből, mert szerinte ezt a mítoszt mélyen átitatják a „toxikus”, sőt „dehumanizáló” előítéletek az alázatos ázsiai nőkről, akik bármire hajlandók a tetszés érdekében, akár bizarr és órákig tartó rituálékra is.

KERET – A 10 lépéses koreai bőrápolási rutin

A sorrend alapja, hogy előbb a folyékony vagy könnyebb tisztítószerek és tonerek kerülnek fel az arcra, majd az egyre nehezebbek és vastagabbak, például hidratálók és napvédők.

1. Olajos alapú arclemosó a bőrön lévő összes olajalapú szennyeződés, smink eltávolítására. + Vízalapú tisztítószer, habzó folyadék.
2. Hámlasztó (heti egy-két alkalommal), amely eltávolítja az elhalt hámsejteket.
3. Toner, előkészítő termék, amely segít egyensúlyba hozni a bőr pH-értékét.
4. Esszencia, amelyet a koreaiak egyedülálló módon fermentált összetevőkből állítanak össze.
5. Szérum, magas koncentrációjú összetevőkkel az egyéni bőrproblémák, például akne vagy ráncok kezelésére.
6. Szérummal átitatott maszk, amelyet 15-20 percre helyeznek az arcra.
7. Szemkörnyékápoló
8. Hidratáló krém
9. Este éjszakai maszk
10. Nappal napvédő krém.

A rutin leszűkíthető az öt legalapvetőbb lépésre: olaj alapú tisztítószer; vízalapú tisztítószer; toner; hidratáló krém; napvédő.

A napvédelem fénykora

A koreai nők az év 365 napján használnak fényvédőt az arcon, nyakon, kézfejen és mindenhol, ahol a bőrt napsugárzás érheti. De világszerte is egyre többen követnek hasonló elveket. Hiszen egybehangzó bizonyítékok támasztják alá, hogy a bőrt idő előtt öregítő tényezők közül az egyik legfőbb az UV-sugárzás. Különösen a világos bőrű nőket fenyegetik a szeplők, a szárazság és az idő előtt kialakuló, finom ráncok. A sötétebb bőr több melanint tartalmaz, ami bizonyos fokú védelmet nyújt az UV-sugárzással szemben, de az ilyen bőrt is védeni kell a naptól.

Minimalizmus és bőrböjt

Hatásos marketing, a beauty vloggerek kedvező értékelései, kellemes illat és textúra: nagyjából ilyen szempontok vezérlik az ösztönös, impulzív kozmetikum-vásárlást. Ezt azonban egyre inkább felváltja a tudatos választás, amely figyelembe veszi az összetevőket, s elvárja, hogy a termék előállításához ne végezzenek állatkísérleteket. Aki nem akar ártani a bőrének, az állatokat és a bolygót is óvni szeretné, az csak olyan kozmetikumokat vesz, amelyeket valószínűleg el is használ, és az újrahasznosítható csomagolás is feltétel lehet. Egyszóval a minimalista trend a szépségápolást is elérte.

Az utóbbi évek Low Buy és No Buy Beauty mozgalma arra sarkall, hogy jól fontoljuk meg, mi kerül a kosarunkba. Sokan ily módon küzdenek meg a vásárlásfüggőséggel, és szembesülnek azzal, hogy korábban milyen könnyű szívvel dobták ki a nem bevált kozmetikumokat, mit sem tudva azok környezetre gyakorolt hatásáról.

A mozgalom terjedésével egyre népszerűbbé válik a bőrböjt is, a bőr egy vagy több napos „éheztetése”, amikor a tisztítószereken és a napvédőn kívül nem használunk kozmetikumokat. Eközben tudatosíthatjuk, mi minden egyebet tehetünk bőrünk egészségéért.

Mi károsítja a bőrt?

– Hosszú, forró fürdő. A bőr természetes hidratáló faktorainak elvesztéséhez vezethet, és a felszíni lipideket is lemoshatja, így a bőr kiszárad, esetleg viszket. Tipp: zuhanyozzunk langyos és/vagy hideg vízzel!

– Napfénynek való kitettség. Tipp: akkor is tegyünk fel napvédőt, ha ablaküvegen át ér a napsugárzás!

– Vegyi anyagok. Bizonyos munkakörökben alig kerülhetők el a mosó- és oldószerek, lakk, zománc, festék. Használjunk védőkesztyűt akkor is, ha kézzel mosunk vagy mosogatunk.

– Erősen habzó lemosók vagy szilárd szappanok. Ezektől sérül a bőr védő rétege, így az dehidratálttá válik, és ellenállóképessége is csökken.

– Az alkoholos termékek idővel szintén dehidratálják a bőrt, sőt fokozott faggyútermelésre is ösztönözhetik.

– Túlzott hámlasztás. Elismert arcspecialisták, például Eve Lom szerint, akinek nevéhez az első balzsamos tisztítószer fűződik, főleg az orcáknál kell óvatosan hámlasztanunk, nehogy a bőr élő rétegét is leszedjük.

– Mentol, menta, eukaliptusz, citrusfélék, hígítatlan almaecet alkalmazása külsőleg, mivel ezek hosszú távon irritálóak lehetnek. A citrusfélék rendkívül fényérzékennyé is tehetik a bőrt.

– A tejtermékek külsőleg kiütésekhez vezethetnek. Kleopátra nem biztos, hogy jól járt volna, ha valóban szamártejben fürdik!

– A sok cukor fogyasztása bizonyítottan rombolja a bőr feszességéért felelős kollagénrostokat.

– A nagyobb mennyiségű alkohol károsítja a bőr antioxidáns védelmi rendszerét.

– A dohányzás hatására az agy vitaminokat von el a bőrből, a nikotin pedig csökkenti a bőr alsó, erekben gazdag rétegének keringését, így a bőr kevesebb oxigénhez jut és fakóvá válik. Romlik a kollagéntermeléshez fontos C-vitamin felszívódása is, ami a feszesség idő előtti elvesztéséhez és ráncosodáshoz vezet. A leszokás áldásos hatása viszont már néhány hét után meglátszik!

KERET – Mi a pszichodermatológia?

Az érzelmek, stressz és bőr kapcsolatával foglalkozó tudományág. A bőrhöz tapadó számos idegvégződés révén az érzelmek idegi hatásai a test felületén is megmutatkoznak. A kortizol stresszhormon például fokozza a zsírmirigyek működését, emiatt a pórusok eltömődhetnek és gyulladás alakulhat ki. Ráadásul a stressz és a vele gyakran együtt járó álmatlanság is ellenállhatatlan vágyat kelthet a nem bőrbarát zsíros és cukros ételek iránt. A Brit Bőr Alapítvány vizsgálata szerint a 2000-es évek második felének gazdasági válsága alatt nőtt a bőrbetegségben szenvedők száma, amiért a kutatók a stresszt teszik felelősé.  

Élelmiszerek és akne

Számos videó és infografika kering a közösségi oldalakon, melyeken az akne „okai” láthatók, például glutén, omega-6 zsírsavak, kenyér, sajt, pizza, tejcsoki, chips, fagylalt... Valóban félniük kell mindezektől az aknéval küszködőknek? Ellenkezőleg: amitől félni kell, az maga az ételektől való félelem! Ezen alapul az ún. ortorexia nervosa, az egészséges étkezés iránti megszállottság. S az első ortorexiával kapcsolatos esettanulmány éppen egy olyan nőről szólt, aki anno a pattanásai ellen azt a tanácsot kapta, hogy kerülje a zsíros ételeket, s ezt követően a figyelme teljesen beszűkült a helyesnek vélt étrendre. Az akne ma is sokakat sodor bele a diétával való túlzott foglalkozásba. Holott a legtöbb összefüggés teljesen légből kapott.

Amire viszont valóban érdemes odafigyelni, az ismét csak a cukor, illetve más finomított szénhidrátok, mivel ezek jelentik a legerősebb kapcsolatot az étrend és a pattanások között. A második helyen a túl sok tej és a tejsavófehérje kiegészítők állnak. A tejfehérjék megemelik az inzulinszerű növekedési faktor és az inzulin mennyiségét a vérben. Ezek növelik a tesztoszteron és más férfihormonok szintjét, utóbbiak pedig a faggyútermelést, amely az akne egyik kiváltó oka. Különösen magas a tehéntejfehérje mennyisége a tejsavóban. Akne esetén ezért érdemes elgondolkodni más fehérjeforráson.

A szabadgyök-kutatás évtizedei

Mit művelnek az antioxidánsok? Ezt a lehető legegyszerűbben megfigyelhetjük egy kettévágott almán, amelynek egyik felére citromlét csepegtetünk. A citrom antioxidáns C-vitaminja nem engedi, hogy a levegőben lévő oxigén közvetlenül érintkezzen az alma felületével, így az világos marad. A másik rész az oxidáció miatt percek alatt elkezd barnulni. Az antioxidánsok testen belüli működése láthatatlan ugyan, de hasonló, mivel védelmet nyújtanak a sejtek működése során keletkező, rendkívül oxidáló hatású molekulákkal szemben. Ami a bőrt illeti, az antioxidánsok serkentik a felhám alatti irharétegében található kollagén- és elasztinrostok aktivitását, így a bőr tovább marad rugalmas és tömör. Emellett fokozzák a fényvédő szerek hatását, és gátolják a bőr öregedéséhez, esetleg bőrrák kialakulásához vezető DNS-károsodásokat.

Számos élelmiszerben találhatók antioxidáns molekulák, a legtöbb bizonyos fűszerekben (szegfűszeg, bazsalikom, oregánó, chili, curry, paprika), az articsókában, avokádóban, brokkoliban, lila káposztában, szőlőben és erdei gyümölcsökben. A magvakban és a belőlük sajtolt növényi olajokban lévő E-vitamin a sejthártyát védi. A kávét és az étcsokit egykor a bőr ellenségeinek tekintették, de a tudomány mára rehabilitálta őket, s a titkuk ismét csak az antioxidánsokban rejlik. Ahogy a vörösboré is. Ha azonban tartunk ezek árnyoldalaitól, és joggal, akkor fogyasszuk kis mennyiségben, vagy válasszuk a fekete/zöld teát, esetleg a kakaót.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint legalább napi 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk, például két paradicsomot és egy almát, vagy két répát és egy narancsot. Tegyünk ehhez hozzá heti öt marék diófélét, mákot, len-, szezám-, tök- esetleg kendermagot, és máris szert tettünk egy alap antioxidáns-bevitelre.

Érdemes-e emellett kiegészítőket szednünk? A független kutatások alapján a vitaminok csak akkor hasznosak, amikor a szervezetben alacsony a szintjük, vagyis vitaminszegény táplálkozás esetén. Ígéretesek azonban a kozmetikumokban lévő antioxidáns összetevők. Számos bizonyíték szól amellett, hogy a C-vitamin fakítja a pigmentfoltokat, és kedvezően befolyásolja a kollagénszintet. Egy kísérletben önkéntesek az arcuk egyik oldalára C-vitaminos terméket vittek fel, a másikra nem, majd a kutatók mindkét oldalról mintát vettek. A C-vitaminos arcfélről vett mintákban több volt a kollagén. Közvetve tehát serkenthetjük a kollagén-termelést, de fennmarad a kérdés, hogy maga a kollagénpótlás hasznos lehet-e.

Kell-e kollagén?

Természetesen kell, legalábbis kellene, mert szintje az életkorral csökken. De Michelle Wong ausztráliai kémikus, a Lab Muffin Beauty Science népszerű bloggere szerint a kollagén véletlenszerű darabkáinak odabiggyesztése a bőrre nagyjából annyit ér, mint ha a kopasz foltra szőrszálakat szórnánk. Ennek ellenére a kollagént tartalmazó krémek nem teljesen haszontalanok. Lehetnek például jó hidratálók, mivel a kollagén képes megkötni és a bőrön tartani a vizet.

dr. Michelle Wong

De mi a helyzet a kollagénital-őrülettel? Az általában reggeli italokba kevert kollagénport abban a hitben fogyasztják, hogy feszesíti a bőrt. Hiú remény? Michelle Wong úgy véli, nem teljesen. A kollagén ugyan nem épül be a bőrbe, de aktiválhatja a test természetes kollagéntermelését. Egy szintén ausztrál ismeretterjesztő tudós, Dr. Karl, azaz Karl Kruszelnicki, a magyarul is megjelent Legendás tévhitek szerzője viszont kizártnak tartja, hogy a szájon át fogyasztott kollagén hatásos legyen. A kollagén túl nagy proteinmolekula ahhoz, hogy a tápanyagok feldolgozásáért felelős sejtek egyben elnyeljék, ezért feldarabolják azt. A darabkák aligha állnak össze újra kollagénné, így a bőrt sem tudják feszesebbé tenni. Dr. Karl azzal a jól ismert érvvel söpri le az asztalról az összes kollagénital melletti tanulmányt, hogy azokat az eladásban érdekelt cégek finanszírozták.

Nincs garancia?

A bőrápolásban sok a félrevezető marketing, a félinformáció, és rengeteg márka próbál reményeket és álmokat eladni termékek formájában. Hogy a hamis ígéreteket lerántsák róluk, a vásárlók egyre inkább tájékozódnak az összetevőkről. Michelle Wong azonban felhívja a figyelmet e megközelítés buktatóira. Hogy eldöntsük, egy termék hatásos-e, nem elég tudnunk, mi van benne, az is lényeges, hogy miből mennyi. Ha se nem túl kevés, se nem túl sok, akkor jó. Illetve mégsem, mert ezen a ponton jutunk el a kozmetikumokkal kapcsolatos még alapvetőbb problémához.

A kozmetikai termékeknél, szemben a gyógyszerekkel, nem követelmény a több éves biztonsági és hatékonysági vizsgálat, amely akár több millió dollárba kerülhet. Ez nem azt jelenti, hogy a kozmetikumok mind hatástalanok, de azt igen, hogy hatásosságukra nincs garancia. Míg a gyógyszereknél a végleges formát is tesztelni kell, a kozmetikumoknál nem.

Vegyük a retinolt, amely mögött számos bizonyíték áll, Japánban például kvázi gyógyszer-összetevőként engedélyezték. Azt jelenti ez, hogy ha szerepel az összetevők között, biztosak lehetünk a termék hatásosságában? Nem, csupán annyit tudhatunk, hogy valamikor retinolt tettek bele. Lehet, hogy nem sok jut át a bőrön, az is lehet, hogy semennyi, sőt az is, hogy mint nem stabil molekula, teljesen lebomlik, mire hozzájutunk.

Mindezek tudatában hogyan válasszunk kozmetikumokat? Első körben célravezető bőregészség specialistához fordulni, aki rendelkezik bőrdiagnosztikai eszközökkel, és személyre szabott konzultáció keretei közt meg tudja állapítani, hogy bőrünknek pontosan mire lenne szüksége.

Jakabffy Zsófia